Valóban, most kicsit magamnak mondok ellent. Hiszen a rajzos jegyzetelés egyik alapelve, hogy nem a tökéletesség, hanem a felismerhetőség a cél. És kezdő szkeccselőket gyakran bátorítok azzal, hogy
a táncban sincsenek hibák, csak variációk.
Mindazonáltal a szkeccselés tanítása során felfigyeltem három klasszikus és viszonylag könnyen kiküszöbölhető hibára, melyeket elkerülve sokkal jobb rajzos jegyzeteket készíthetsz.
Lássuk tehát a 3 leggyakoribb hibát, amit szkeccselőként elkövethetsz!
1. Túl sok színt használsz.
Nem kell hozzám hasonlóan megszállott írószermániásnak lenned, hogy elbűvöljön a filctollak sokfélesége. Mennyi fajta, mennyi szín! Legszívesebben mindet kipróbálnád. És érdemes is. De nem ugyanazon a szkeccsen!
Egy rajzos jegyzet készítéséhez 2-3 színt válassz a fekete kontúrfilced mellé. (Egy kis műhelytitok: a szürke és a világos, „babakék” mindenhez megy, ezeket nem kell beleszámolnod.) Ha harmonikus hatást szeretnél elérni, érdemes a színskálán egymáshoz közel helyezkedő színeket választanod, ha a kontraszt és a látványos kiemelések a célod, akkor válassz a színkörön egymással átellenben elhelyezkedő, ún. komplementer színeket!
Meglátod, 2-3 szín következetes használatával sokkal látványosabb és hatékonyabb szkeccseket fogsz készíteni. És nem utolsósorban gyorsabb is leszel, mert megspórolod magadnak az „Ezt most vajon milyen színnel rajzoljam / írjam?” morfondírozást.
2. Képrejtvényeket készítesz.
Ikonok, piktogramok, képek, rajzok – minden mennyiségben! Vagy mégsem?
A szkeccselés tanulása során az egyszerű rajzok készítse, ikonszótárad bővítése nyújthatja az egyik legnagyobb élményt. Különösen akkor, ha korábban kétségeid voltak a rajzos képességeid illetően. („Én nem tudok rajzolni!”)
Viszont megfigyeltem, hogy az alapozó szintű szkeccs műhelyek során sokan hajlamosak átesni a ló túlsó oldalára, és mindent ikonokkal szeretnének kifejezni. Ezáltal a rajzos jegyzetekből gyakran kiveszik a jegyzet, és az elkészült művek inkább képrejtvényekhez válnak hasonlatossá.
Félreértés ne essék, én imádom az ikonokat! Viszont a szkeccseknek a szöveges jegyzetek ugyanúgy szerves részét képezik, mint a képi elemek. Vannak olyan nehezen vizualizálható témák, melyek esetében kulcsszavak, strukturáló elemek, nyelvtani és matematikai jelek (pl. nyilak, keretek, kapcsos zárójelek, perjelek, plusz-mínusz jelek stb.) használatával remek, hatékony és átlátható szkeccsek készíthetők.
A kulcs általában az egyensúly, ami ritkán 50-50%. Minden rajzos jegyzet esetében más és más a megfelelő arány, ami által könnyen áttekinthető és értelmezhető szkeccs születik.
3. Mindent le akarsz írni.
És ez a másik véglet, ami főként élő beszéd – előadások, prezentációk, tanórák – esetében gyakori. Egy grafikus jegyzetelő nem írnok, és nem is élő diktafon. (Én már kerültem olyan helyzetbe a munkám során, hogy ezt várták el tőlem, nem is egyszer.)
Az élő rajzos jegyzetelés lényege: a lényegkiemelés maga! Az, hogy hogyan szűrhető ki és szintetizálható vizuálisan egy téma veleje, esszenciája. Sok-sok gyakorlást kíván, hogy ez flottul menjen, de van három egyszerű technika, amik segítségével hatékonyabban szkeccselhetsz élőben.
Ezekről a következő cikkben olvashatsz majd!